- Igaz, hogy az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályai jelentősen megváltoznak 2022.01.01-től?

Igen, az egyéni vállalkozók átalányadózásának a szabályai jelentősen megváltoztak.

Az átalányadózás lényege, hogy csak a bevételt kell figyelni, a költségeket nem kell nyilvántartani (de persze a számlákat meg kell őrizni), és a törvény írja elő, hogy egyes tevékenységi köröknél milyen vélelmezett költséghányad alkalmazható.

Ez a költséghányad a legtöbb tevékenység esetében 40 %, vagyis a bevétel 60 %-a számít jövedelemnek.

Az szja-törvény tételesen felsorolja azon tevékenységeket, melyeknél a vélelmezett költséghányad 80 %, vagyis csak a bevétel 20 %-a számít jövedelemnek. Ilyen tevékenységek például a mező- és erdőgazdálkodás, feldolgozóipar, különböző építőipari tevékenységek, feldolgozóipar, gépek és járművek javítása, taxi, járműkölcsönzés, épületgépészeti javítás, áruszállítás, fodrászat, szépségápolás, vendéglátás.

Ezen kívül van néhány tevékenység, melynél 90 %-os költséghányaddal számolnak, vagyis csak a bevétel 10 %-a számít jövedelemnek. Ilyenek a különböző kiskereskedelmi tevékenységek (pl. élelmiszer, iparcikk, zöldség, hús, pékáru, festék, vasáru, stb.)

Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek a vállalkozói bevétele nem haladta meg az éves minimálbér 10-szeresét, vagyis 2021-ben a 20.088.000,- Ft-ot (167400*12*10), és 2022-ben sem lesz várhatóan több, mint 24.000.000,- Ft (200000*12*10).

Kiskereskedők esetében ez a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese, vagyis a 2021. évi bevételnél 100.440.000,- Ft, a 2022. évinél pedig 120.000.000,- Ft (az eddigi 100 millió Ft helyett) összeghatárt kell figyelni, ha csak kiskereskedelemmel foglalkoznak.

Az átalányadózás választása egész évre szól, azonban aki év közben lesz átalányadózó (pl. azért, mert most kezdi az egyéni vállalkozását vagy kilép a KATA alól és helyette ezt választja), annál ezt az értékhatárt arányosítani kell.

Adómentes az éves minimálbér felét (1.200.000,- Ft-ot) el nem érő átalányadós jövedelem. Ez 2022-ben azt jelenti, hogy

- a 40 %-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók 2.000.000,- Ft bevételig,

- a 80 %-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók 6.000.000,- Ft bevételig,

- a 90 %-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók 12.000.000,- Ft bevételig

nem fizetnek az átalányadós jövedelmük után szja-t.

Mivel az átalányadós jövedelem összevonandó jövedelemnek számít, így az szja-kedvezmények (pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, stb.) is igénybe vehető ezzel kapcsolatban.

Persze ez nagyon jól hangzik, azonban a járulékszabályok miatt nem mindenkinek éri meg. Ugyanis az átalányadózónak, ha főállású egyéni vállalkozó (vagyis nincs legalább 36 órás munkaviszonya valahol, vagy nem nappali tagozaton tanul és nem is saját jogú nyugdíjas), akkor havonta legalább a rá irányadó minimálbér (legtöbbször a garantált bérminimum) után meg kell fizetnie a járulékokat (18,5 % tb-járulékot és a rá irányadó minimálbér 112,5 %-a után 13 % szoc.ho-t, vagyis összesen 33,125 %-ot). 

Ez minimálbér esetén 66.250,- Ft/hó, garantált bérminimum esetén 86.125,- Ft/hó fizetési kötelezettséget jelent. Ha az adott hónapban a bevételéből számított jövedelme után fizetendő adó ennél magasabb, akkor pedig a számított jövedelme után fizeti meg a 18,5 % tb-járulék és a 13 % szoc.ho mellett a 15 % szja-t is.

Aki nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó, annál nincs havi járulékminimum, csupán az átalányadós jövedelme után köteles az szja, a tb-járulék és a szoc.ho megfizetésére.

Ha a vállalkozó átalányadózása megszűnik, akkor az legközelebb 5 év múlva választható újra, vagyis ha 2021-ben megszűnik az átalányadózás, akkor legközelebb 2026.01.01-től lehet a vállalkozó újra átalányadózó.

Megszűnhet például az átalányadózás, ha a bevételi értékhatárt (éves minimálbér tízszeresét, kiskereskedők esetében pedig ötvenszeresét) átlépi.

- Mennyi bevételnél kell adóbevallást készíteni a mezőgazdasági őstermelőnek a 2021-es évről?

A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét: azaz 2021-ben (167.400*12/2)= 1 004 400 forintot.

Ha a bevétel a fenti összeget akár 1.- Ft-al is meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni akkor is, ha esetleg azt adókötelezettség nem terheli.

- A NAV weblapján már elérhető a 2153 (21SZJA) bevallás. Hogyan kell kitölteni azt az átalányadózó őstermelőnek?

Amennyiben a támogatások nélküli őstermelői bevétel meghaladja az adómentes 1.004.400,- Ft-ot, úgy az őstermelői jövedelem megállapítása érdekében ki kell tölteni a 21SZJA-12 számú lapokat. A 21SZJA-12-01 lapon a (D) blokkban jelölni kell, hogy a 2021. évi jövedelmet átalányadózással állapítja meg az őstermelő. Ugyanezen lap (F) blokkjában az a) és b) pontot x-el kell jelölni, ha azoknak megfelel. Az átalányadózással adózó őstermelő a 21SZJA-12-03 lap 50-54 sorait tölti ki, az alábbiak szerint.

Az 50. sor b. oszlopába a támogatások nélküli összes őstermelői bevételét kell beírnia. Amennyiben ebből van méhészeti termékek előállításából származott bevétele, annak összegét az a. oszlopba kell beírnia. Azt, hogy az összes bevételből mennyi: a kiegészítő tevékenységből származó bevétel az 51. sorba, mennyi a termékfeldolgozásból származó bevétel az 52. sorba írandó annak összege. A bevallás kitöltő program kiszámolja a bevétel 10%-át, mint őstermelői jövedelem. Amennyiben ez a számított jövedelem nem éri el az adóköteles jövedelem összegét, úgy adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

- Mely támogatások nem számítanak őstermelői bevételnek? 

2021. január 1-jétől nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított – támogatás összegét. Az őstermelőknél ezeket a támogatásokat tehát sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni. 

Ez vonatkozik a költségek fedezetére vagy a fejlesztési célra folyósított támogatásokra is. Ilyen támogatás a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Ide tartozik a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően juttatott, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások.

- Milyen összegű bevételig alkalmazható 2022-ben a kedvezményes járulékfizetés főállású őstermelő esetén?

Annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az e tevékenységéből származó,tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Ez esetben a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

2022. évre ez a következőket jelenti:

A minimálbér összege 2021. évre = 167.400 Ft.

Az éves minimálbér ötszöröse = 10.044.000 Ft

2022. évben ezen bevételi értékhatárig teljesíthető a 15 %-os járulékfizetés.

A járulékalap és a fizetendő járulék számítása – a felső értékhatáron számolva

– 2022. évben a következő:

Havi járulékalap = 125.550 Ft (10.044.000 / 12 × 0,15)

Havi tb. járulék = 23.227 Ft (125.550 × 0,185%)

2023. évre a 2022-es minimálbér alapján új számítást kell végezni.

- Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak, akinek az előző évi bevétele meghaladta az előző évi minimálbér ötszörösét, vagy 2022 évben kezdő főállású őstermelő?

A mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. A társadalombiztosítási járulék mértéke: 18,5%

A 2022. évben alkalmazandó minimálbér = 200.000 Ft.

Havi járulékalap = 184.000 Ft (200.000 × 0,92)

Fizetendő havi járulék = 34.040 Ft (184.000 × 0,185)

2023. évre az akkori minimálbér alapján új számítást kell végezni. Ezek a szabályok vonatkoznak tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőre is. Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak az átalányadózó és költségelszámoló őstermelőre, önálló ősteremőre és a családi gazdaság tagjára.

- Mennyi szociális hozzájárulási adót kell fizetnie 2022-ben az átalányadózó járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek?

Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Őstermelők esetében minimálbér alatt az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét kell érteni. 2022. január 1-jén ez 200.000 Ft. Ez után kell a 13 %-os mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni.

Tehát az átalányadózást választó őstermelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége 2022-ben: 200.000 Ft × 0,13 = 26.000 Ft × 3 hó. Tehát a negyedéves szochó teher 78.000 Ft. 2023. évre az akkori minimálbér alapján új számítást kell végezni.

- Milyen esetben mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a járulékfizetésre kötelezett átalányadózó őstermelő?

Akinek az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, mentesül a szociális hozzájárulás megfizetése alól. Ez az értékhatár 2022. évben 12.000.000 Ft (200.000*12*5) – a 21/2021. (I. 28.) Korm.rendelet alkalmazásával. Ezen értékhatár alatti éves bevétel esetén tehát nincs szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége átalányadózó, járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek. 2023. évre az akkori minimálbér alapján új számítást kell végezni. A szociális hozzájárulási adó alól mentes őstermelőt nem terheli negyedéves szociális hozzájárulási adó előleg fizetési és bevallási kötelezettség. Ezen adómentesség alól kivételt képez, ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.